A nevem Bella és egy kisvárosban élek. A szüleim már egész kicsi koromban meghaltak, így nevelőszülőkhöz kerültem. Hát mit is mondjak.. nem voltam éppen a szívük csücske. Na meg hát ott van az iskola. Nem én voltam a legnépszerűbb diák általánosban de nekem elég volt ha volt egy ember akinek elsírhattam minden bánatom, aki meghallgatott. De sajnos ez pár nap múlva megváltozik. Ugyanis szeptember elsejétől már a gimibe járok.
Az első tanítási napom elég morcosan ébredtem. A nevelőanyám pedig egyáltalán nem volt rám tekintettel, kíméletlenül osztotta az érsz ahogy szokta.
- Bella kelj fel nagyon gyorsan még szépen mondom, el fogsz késni.
Tőle többre nem is számítottam. Gyorsan felvettem a farmer gatyámat és egy egyszerű pólót. Nehogy véletlenül kitűnjek a tömegből.
Amikor a suliba értem már szinte mindenki a teremben volt. Kiszemeltem magamnak egy padot jó hátul a terem sarkában. Míg a többiek beszélgettek én addig elővettem egy újságot és olvasni kezdtem. Aztán belobogott egy lány. Szörnyem menőnek látszott. Hosszú, barna haja be volt fonva és a táskája is márkás volt. Leült előttem kettővel. Utána nem sokkal érkeztek a fiúk. Ha jól emlékszem Tomi, Gergő és Ákos trió. Csengetés előtt megérkezett egy Laura nevű lány aki hozzám hasonlóan hátra húzódott. Aztán jött Ő. Máté. Már a gólyatáborban is felfigyeltem rá. Szőke haja és kék szeme van, ami nagyon jól illett a kék pólójához. Leült közém és Laura közé.
Az egész nap elég unalmasan telt. Az ofő ismertette velünk az egész év menetét. Mikor kicsengettek és én éppen haza felé indultam, hallottam, hogy valaki fut utánam. Hátra néztem és láttam, hogy Laura közeledik felém az ellenőrzőmet lóbálva. Hát ez az én formám.. már első nap elhagyom az ellenőrzőmet.
- Tessék ezt az osztályban felejtetted. - nyújtotta át a kis füzetet félénken.
- Köszönöm.
- Amúgy én is erre lakom ha gondolod mehetünk együtt.
- Persze miért is ne.
A suli kb 20 percre van gyalog a házunktól. Ennyi idő alatt mindent megbeszéltünk. És szerintem nagyon jóban leszünk. Ő sem szeret barátkozni. Ráadásul még a zenei ízlésünk is egyezik.
Mikor hazaértem fáradtan dőltem a kanapéra. Be akartam kapcsolni a TV-t de egyszer csak egy nagy csapódásra lettem figyelmes. Azonnal a lépcsőhöz szaladtam és felsegítettem a nevelő apám anyját. Kati néni volt az egyetlen akit szerettem ebben a családban. Ha ő nem lenne már én sem lennék. Így hát miután sikerült felállnia, a kanapéhoz kísértem.
- Jól tetszik lenni? - kérdeztem, de szinte már a sírás kerülgetett.
- Igen minden rendben van csak egy kicsit még szédülök. De te viszont menj mielőtt a szüleid hazaérnek. Csináld meg a leckédet.
Felmentem a szobámba és miután megcsináltam a leckémet bepakoltam a táskámba. Láttam, hogy az ellenőrzőmben egy kis papír is van. Laura elérhetőségei. Telefonszám, skype név minden ezért gyorsan bekapcsoltam a gépem és rákerestem. Szabó Laura. Úgy döntöttem bejelölöm de mivel közben a "szüleim" is megérkeztek gyorsan lekapcsoltam a gépet. Vacsora után ( ami rend szerint egy sor veszekedésből áll ) felmentem a szobámba aludni.
